Lassan egy éve már, hogy hosszas gondolkodás és keresgélés után Angliába, azon belül is Sheffield városába költöztem, hogy folytassam tanulmányaimat. Több ország is szóba jött az elején, és mikor úgy éreztem, kicsit elvesztem a sok információ között, felkerestem az IEC-t, hogy segítséget kérjek. Sok évvel ezelőtt, ugyanis egyszer már nagy segítségemre voltak, mikor pár hónapot Ausztráliában töltöttem el, és a hivatalos papírokkal, valamint vízumintézésében ők nyújtottak segítséget. Most is ugyanolyan kedvesen és profin álltak hozzá az ügyemhez, mint anno. Nagyon jó érzés volt, hogy bizalommal fordulhatok hozzájuk és profi csapat segédkezik életem egyik legfontosabb döntésében.

2017 júniusában diplomáztam le a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, mint gyógytornász, és a mesterdiplomámat külföldön terveztem folytatni. Az első találkozón elmondtam, mi érdekelne engem, és hogy mely országok jöhetnek szóba, és azonnal rengeteg, hasznos információval láttak el. Kaptam egy prospektust azon egyetemek leírásáról, ahol MSc Physiotherapy képzések voltak. Ezt áttanulmányozva bukkantam rá a Sheffield Hallam University MSc Advancing Physiotherapy Practice képzésére. Azért választottam Angliát, mert bár Európa legtöbb országában angolul lehet tanulni, de mindenhol elvárás volt az adott ország hivatalos nyelvének alap/közép szintű elsajátítása a gyakorlati képzéshez, viszont Angliában értelemszerűen ez nem probléma. Illetve más-más országokban eltérnek az MSc képzések hosszai, és számomra Anglia tűnt ebben is a legideálisabbnak. Illetve munkavállalás szempontjából is megint csak a nyelvtudásom miatt, ez volt a legésszerűbb döntés. Már csak azt kellett eldönteni melyik város, melyik egyetemét válasszam. Sheffield és Birmingham maradt szimpátia és ár-érték arányban a két befutó, így végül a Sheffield Hallam University-re, illetve a University of Birmingham-re adtam be a jelentkezésemet. Első helyen Sheffield állt, mert nagyon szimpatikusnak tűnt mind a város, mind az egyetem, de a biztonság kedvéért inkább két egyetemet pályáztam meg, ahogy azt az IEC is tanácsoltátok.  A jelentkezési folyamatban mindent Ti intéztetek, nekem csak be kellett gyűjtenem az összes hivatalos papírt, amit az egyetemek kértek (diploma, nyelvvizsga, motivációs levél, 2 ajánló levél, erkölcsi bizonyítvány stb.). Tulajdonképpen innentől kezdve egy kis várakozást követően minden zökkenő mentesen haladt és szerencsésen mindkét egyetemtől megérkezett az „unconditional offer”, azaz csak döntenem kellett, melyik egyetemre mennék szívesebben. 

A szeptemberemet pedig már Sheffieldben kezdtem meg. A magyar felsőoktatási rendszer kín szenvedős és semmiképp sem diák/emberbarát rendszere után félve jöttem ki, hogy vajon angolul, család és barátok nélkül hogyan fogom abszolválni a nehézségeket itt Angliában. Azonban minden félelmem és kételyem az első héten elhárult. Bár az IEC Tanácsadóm is, illetve ismerőseim is, akik külföldön tanultak mind mondtátok, hogy semmi problémám nem lesz, és kint teljesen más mentalitásban folyik az oktatás, én ezt a magyar oktatási rendszerben eltöltött 16 évem után elképzelni sem tudtam. És mégis. Az első hét csak, és kizárólag az elsőéves diákoknak szóló „introduction week”-ről szólt. Hihetetlen mennyiségű diák és tanár vett részt ennek a leszervezésében, aminek keretein belül nem csak egymással, de a várossal, az egyetemmel, a képzésünkkel, és minden egyéb fontos teendővel megismerkedhettünk. Olyan szinten ki van minden találva és dolgozva, és a diákok legnagyobb kényelmére és biztonságára formálva, hogy a diákigazolvány elkészítésétől kezdve, a bankszámla nyitáson keresztül, az egészségügyi alap (egyetemi) biztosításig minden, de minden megtörténik gyorsan és problémamentesen. Tényleg csodálatra méltó, hogy a tanulmányi osztály (student support centre) itt nemhogy működik, de jó érzés bemenni, mert kedvesen, mosolyogva és készségesen válaszolnak, segítenek. Most már én is mindenkit nyugtatok otthon, aki hasonló kalandok előtt áll, hogy felesleges izgulni, minden a legnagyobb rendben lesz, hisz itt nem csak, hogy ebből élnek meg, de élvezik is csinálni, és lelkiismeretesek a legapróbb részletekig.     

Két kampusza van az egyetemnek, az egyik a belváros szívében, egy mindig nyüzsgő részen, a másik egy parkokkal teli, zöld-övezetes, igazi kis angol negyedben (én ehhez a campushoz tartozom). A két kampusz egymástól kb. 30 perc gyalogtávra van, de egy ingyenes iskolai busz is működik, amelyik minden órában egyszer szállítja a diákokat a két kampusz között.  Ezenfelül van egy külön létesítmény is (Students` Union), ahol pihenőszobák, közösségi terek, étterem és bár is található a kikapcsolódni vágyóknak. Az egyetemnek van két konditerme is (kampuszonként egy) ahol modern gépekkel, olcsón lehet edzeni. Továbbá mindenféle egyetemi sportegyesülethez is lehet csatlakozni (introduction week-en belül mindegyikkel meg lehet ismerkedni). Van két 0-24 nyitva tartó, az év 365 napjában a diákok szolgálatára álló könyvtár is (szintén kampuszonként egy). Valamint többszáz féle „society” van a diákok részére (a Harry Potter fanclub-tól kezdve, a GoGlobal Club-ig, ahol az utazni vágyóknak szerveznek mindenféle túrákat), hogy mindenki a számára kedves, érdekes dolgokat társaságban, új kapcsolatokat teremtve tudja élvezni. Az egyetemnek külön szervezete van a karrierépítés, illetve a munkalehetőségek segítésére is. Személyreszabottan az önéletrajzírástól kezdve, az érdeklődési területek felkutatásáig, valamint konkrét álláskeresésig mindenben segítenek a diákoknak. Időpontegyeztetés után készségesen állnak mindenki rendelkezésére. Mivel Sheffield egy hatalmas egyetemváros három felsőoktatási intézménnyel, ezért mindenhol diákkedvezmények illetve rengeteg szórakozási lehetőség (színházak, múzeumok, koncertek, éttermek, pubok, night clubok) közül lehet válogatni. Az emberek pedig rendkívül kedvesek, segítőkészek és közvetlenek. A világ minden tájáról jönnek ide tanulni, dolgozni emberek, ezért egy nagyon multikulturális és színes, gyorsan fejlődő, érdekes közösségű város, ami szinte egy kis idilli sziget, a mai problémáktól és előítéletektől hangos világban. 

A szálláslehetőségeket illetően nyugodt szívvel tudom ajánlani a kollégiumokat. Azt gondolom, ha valaki egyedül jön ki, ismeretség nélkül, akkor szerencsésebb az első évre kollégiumba költözni. Az egyetem honlapján rengeteg opció közül lehet válogatni ár és elhelyezkedés alapján. Én a két kampusz között lakom egy kollégiumban, ahol egy 4 szobás lakásban, saját szobával, privát fürdőszobával rendelkezem, és a konyha az, ami közös a lakótársaimmal. Nagyon szeretek itt lenni, hiszen a 0-24-es recepció szolgálat nem csak biztonságot, de nagy segítséget is nyújt mindenben. Pl. ha postám érkezik, vagy csomagom, és nem vagyok itthon, akkor ők átveszik azokat helyettem. Továbbá, ha bármiféle problémám van, akkor azonnal segítenek. Bár én Budapesten nem voltam kolis, de tisztában vagyok a lehetőségekkel. A sheffield-iek természetesen drágábbak (kb. egy 30nm-es, budapesti garzonlakás albérletével egyenlőek), viszont modernek, tiszták, barátságosak és biztonságosak. Nekem most jár le az egy éves szerződésem a kollégiumban, és a következő évre három barátommal fogok összekötözni egy házba, ami összességében olcsóbb, mint kollégiumban lakni, viszont ehhez nem árt ismerni, kivel költözik össze az ember. Ezenfelül kapcsolatok kiépítése szempontjából is szerencsés az első évben kollégiumban lakni, én úgy gondolom. Nekem sok barátom lett innen, akikkel a továbbiakban is fogjuk tartani a kapcsolatot. Beköltözéskor mivel mindent hozni kell (paplan, ágynemű, étkészlet) a legtöbb áruház hatalmas akciókkal (nevetségesen olcsón) bő kínálattal rendelkezik, így be lehet egyszerűen szerezni mindent!      

Én nagyon hálás vagyok az IEC segítségéért, és életem legjobb döntése volt kiköltözni az ismeretlenbe. Mostanra már második otthonommá vált Sheffield, és nagyon megszerettem a várost. A kurzusom nagyon érdekes, színvonalas és rengeteget fejlődtem szakmailag. Érdekesség, hogy itt egyszerre csak egy tantárgyat tanulunk, majd annak a végére érve van azonnal a vizsga, ami vagy szóbeli vagy esszéírás, de minden alkalommal gyakorlati alapra épül, valós esettanulmányokkal, amikkel azután a munkánk során nagy eséllyel találkozni is fogunk. Az, amit otthon mindig kifogásoltam, hogy nem gyakorlatias, nem életszagú, amit tanulunk, az itt annak szöges ellentéte, és minden egyes mondatnak a gyakorlati életben fontos szerepe van. Egy héten átlagosan 2-3 tanítási napunk van, azonban a többi napon „self management” van, azaz önállóan kell rengeteg tanulmányt, cikket, könyvet olvasni, hogy egyrészt képben legyünk a következő előadás anyagával, valamint haladjunk a vizsga írásával. Természetesen, ha valakinek segítségre van szüksége, akkor mind az oktatók a segítségünkre vannak, mind a student support centre, valamint a könyvtárakban levő (ingyenes) korrepetálóórák is elérhetőek. Szintén pozitív élmény az is, hogy itt nincsen hierarchikus rendszer az egyetemen. Az oktatók kollegiális viszonyban vannak velünk, és teljesen közvetlen hangnemben folynak mind az órák, mind a vizsgák, aminek hála még egyszer sem voltam olyan szintű vizsga stresszben, mint otthon egy-egy vizsgaidőszak alkalmával. Valamint a karrierépítésben is készségesen segítenek nekünk.

Amit még érdemes megemlíteni, az a közlekedés, utazás. A városban több villamos járat van, illetve rengeteg busz. Őszintén szólva, én gyalogosan közlekedem mindenhova, hiszen szerencsére minden (egyetem, belváros) elérhető közelségben vannak. Illetve fentebb említettem az ingyenes iskolabuszt is.  Ha az ember kirándulni szeretne, akkor pedig távolsági buszok, illetve vonatok is vannak, amiket diákkedvezménnyel remekül ki lehet használni. Magyarországról is nagyon egyszerű a kijutás. Manchester-ig elrepülve, az ottani repülőtérrel egy komplexumban található a pályaudvar is, így 80 perc alatt, a repülőtérről átszállás nélkül vonattal el lehet jutni Sheffieldbe.   

Mindenkinek teljes szívemből tudom ajánlani a Sheffield Hallam University-t, valamint az IEC szolgáltatásait.